Van egy kutyánk, aki már lassan 2 éve lakik nálunk és nem kell senkinek, pedig jó kutya.

Annyi a bûne, hogy eredeti gazdája nem nevelte, nem kezelte a zabolátlan viselkedését, nem szerette inkább ki tudja milyen eszközökkel félelmeket, rettegést sulykolt belé. A szeparációs stressztõl kezdve a félelembõl való támadásig, pórázt, nyakörvet nem lehetett ráadni.

Nyakörv, póráz teápia.




A dominanciájával nem tudott mit kezdeni. Leadta. Ez a kutya mára, sõt már legalább egy éve engedelmes és rajongó szeretetet képes adni a gazdájának és családjának. A legtöbb kutyával kijön és mivel fiatal játékos kedvû, eleven.







Feladatokat szívesen hajt végre, örömét leli a munkában. Kreatív, gondolkodik és teljesít. A sikernek és dicséretnek nagyon tud örülni. Utcán szájkosárban képes szépen közlekedni.




Idegenekkel változatlanul nagyon bizalmatlan, de ha meggyõzõdött arról, hogy nem bántják, igen hamar meg lehet nyerni ezt a bizalmat. Lakásban megbízhatóan tartható szobatiszta, nem rombol, nem rág, ha ki kell mennie, türelmesen kivárja, nem hisztis. Rendkívül éber, idegenektõl határozottan védi a területét, hõs amazonként õrzi azt. Autóban kulturáltan utazik.




Õ Mona a mi kis amazonunk, várja, hogy valaki beleszeressen, s akit elhalmozhat rajongásával. Megtanult bízni és szeretni, tudja azt milyen fantasztikus érzés, ha szeretve van.




Mivel határozott és domináns a leányzó, határozott és kutyákhoz értõ nem kezdõ kutyás gazdinál fog õ igazán mûködni.
Megérdemelne egy türelmes szeretõ gazdit, akire rajongva tekinthetne, ahol boldog lenne és végleges otthonra lelne.